2015

Tokaji borvidám vidék

Great time in Tokaj

2015. július 09. - Rakoczi Foundation

Napfény. Forróság. Szárazság. Az év eddigi legmelegebb napja. Száradó hajszálak. A tokaji borvidék felé száguldó buszunk. Fogyatkozó - de a borkóstoló reményében megújuló – lelkesedés. Az induló megírásával próbálkozók abbahagyták a munkát mondván, hogy a bor ízlelgetése jót fog tenni ihletüknek, ezért inkább utána folytatják. A fürdés utáni délutáni álomnak nem volt ideje elnyomni minket, ugyanis gyorsan megérkeztünk Tállyára, ahol nagyon szívélyes fogadtatásban volt részünk. Megtekintettük a helyi templomot, ahol Kossuth Lajost keresztelték. Annak ellenére, hogy a templom be volt zárva, szokásunkhoz és hagyományunkhoz híven elénekeltük a Székely himnuszt és egy Kossuth-dalt.

Ezek után megérkeztünk a 500 éves tállyai borpincéhez, ahol hirtelen, de annál kellemesebben 10 méter mélyen és 10 fok hőmérsékletkülönbségben találtuk magunkat. A rengeteg forróság után egy ismeretlen jelenséget véltünk felfedezni magunkon: fáztunk. De nem sokáig, ugyanis a három borkülönlegesség amelyet lehetőségünk nyílt megkóstolni, melegen tartott, legalábbis amíg megmásztuk újra a lépcsőket. Egyik meglepetésből a másikba csöppentünk, ugyanis amikor felértünk a napsütésbe citerahang, gyönyörű kilátás, zsíros kenyér és pogácsa fogadott minket. A közös néptánc alatt kezdtem érezni igazán, hogy csapattá váltunk. A tánc után vidám fotózkodás, „szelfizés” következett.

A hazafele tartó út elillant, de nagyon hasznosan, ugyanis Miskolcra érve már két szakaszt szültünk az indulónkból, s izgatottan vártuk az ígérkező esőt. A vacsoránál elhangzik egy mondat: „Ha nem jöttem volna el ebbe a táborba, soha nem ismertelek volna meg titeket.” Eleinte elszáll a fülem mellett, de utána belemerülök és próbálok nem gondolni ennek mély igazságára és arra, hogy holnaptól kezdetét veszi a mozgótábor utolsó helyszíne - Budapest.

Sunshine, heat, drought, the hottest day so far this year. Our bus speeding towards the Tokay wine producing region. Waning enthusiasm, renewed in anticipation of a wine tasting. Those working on the group anthem took a break in the hopes that the creative juices would flow better after participation in a wine tasting. No time for an afternoon nap following a wonderful few hours spent swimming since we arrived in Tallya so quickly, where we were greeted very warmly. We saw the church where Lajos Kossuth was baptised, true to our tradition we sang the Szekely anthem and a song about Kossuth.

Following this we arrived at a 500 year old wine cellar where at a depth of 10 meters it was a very pleasant 10 degrees. After being so hot for so long it was a shock to our system to actually feel cold. One surprise followed another, since when we climbed up out of the wine cellar we were greeted by the sounds of a zither playing an assortment of folksongs, a beatiful view, and delicious biscuits. I really started to feel that I am part of a group during the folkdancing. The dancing was followed by picture taking, including selfies.

The trip back to the dormitory went fast but was productive, since by the time the bus arrived back in Miskolc we had already written 2 verses of our anthem. We all eagerly anticipated the cooling rain. During dinner a comment was made that „if I hadn’t come to this camp I would have never met you”. At first I didn’t think much about it, but then later realized that tomorrow we will begin the last leg of our journey in Budapest.

Szabó Anita, Erdély, Temesvár

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rakoczi2015.blog.hu/api/trackback/id/tr737612122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.